Nyírtass

Nyírtass, már 1200 körül királyi birtokban álló számottevő település, amely történelme során több nagy nemesi család tulajdonában állt. Osztozkodott rajta a Lónyay, a Zichy és az Esterházy família is. Az első haszid zsidók a 18. században – az Esterházyak védelmét élvezve – érkeztek a községbe. Többnyire borkereskedőként és kisiparosként dolgoztak a keletmagyarországi faluban. A település zsidóságának vallási vezetője akkoriban Szegál-Löwy Mesulam Feis rabbi volt.

A nyírtassi zsidó hitközség a 19. század elején jött létre, akkoriban építették meg az első zsinagógát is. 1868-ban a tassi zsidók az ortodox irányzat mellett foglaltak állást. 1885-ben a hitközség a kisvárdaihoz csatlakozott, majd 1910-ben új zsinagógát emeltek. Nyírtassi zsidóknak további intézményei is voltak: rabbinátus, Chevra Kadisa, héder és ismert jeshivát is fenntartottak. 1900-ban izraelita elemi iskolát építettek. Az I. Világháborúban öt nyírtassi zsidó halt hősi halált. A háború után a tassi lakosok a zsidó „nyerészkedők” boltjait megtámadták, kifosztották és lakóházaikat is megrongálták. Az 1919-es proletárdiktatúra bukása után az akkori rabbit és a hitközség vezetőit internálták, és csak egy hét múlva engedték szabadon. 1941-ben 40 fiatal zsidó férfit hívtak be munkaszolgálatra és a keleti frontra vezényelték őket, ahol közülük 31-en életüket veszítették. 1942-ben a faluban is levetítették a Jud Süss című filmet, amelynek hatására az indulatok elszabadultak, beverték a zsidók házainak ablakait, egyesek kitelepítésüket követelték. 1944-ben, a németek bevonulása után kijárási tilalmat rendeltek el a faluban, a korlátozás ideje alatt a zsidó üzleteket fosztogatták. A gettósítási rendeletet hatálybelépését követően a 186 nyírtassi zsidót a zsinagóga udvarában gyűjtötték össze. Április végén Kisvárdára kerültek, ahol először tíz napig a településen kívüli faraktárba, majd a kisvárdai gettóba zárták őket. A környező községek zsidóságával együtt összegyűjtött 7000 embert május 30. és június 1. között Kassán keresztül vasúton szállították Auschwitzba, a biztos halálba. Ott pusztult el a hívekkel együtt a rabbi, Elimelech Segal Löwy is.

1945-ben, a táborok felszabadítása után 5 zsidó nő és 2 férfi tért vissza, 14 férfi pedig munkaszolgálatot vészelte át. Házaikat kiutalták a helybelieknek, a zsinagógát és a mikvét lerombolták. A lakosság ellenségesen fogadta a hazatérőket. A faluban 1946-ban 31, 1949-ben 14 zsidó vallású polgárt regisztráltak.

A község zsidó lakossága elhagyta a szülőfaluját és a dinasztiaalapító Szegál-Löwy Mesulam Feis rabbi dédunokájának, Szegál-Löwy Mesulam Ferencz rabbi vezetésével – 18 család – 1963-ban, Kanadában megalapította Kiryas Tosh vagy más néven Tas települést.

A mai Nyírtass községben mindössze a temető emlékeztet egykori zsidó polgáraira. Itt nyugszik a tassi haszid dinasztia alapítója, Szegál-Löwy Mesulam Feis rabbi. A neves rabbi sírját zarándokok tömege keresi fel évente.

A Tassi dinasztiának a kanadai Tosh városon kívül zsinagógái vannak az Egyesült Államokban a Boro parkban, Williamsburgben, Brooklynban, Kiryas Joelben és Monsey-ben, valamint Angliában Londonban, ez utóbbi az egyik legnagyobb haszid közösség a világon